2008. március 19., szerda

Teákról

Annyi mindent olvashattunk már a teákról, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik a sok fekete, vörös, sárga, fehér és zöld tea közt. Nem is beszélve a gyümölcs- és gyógyteák megszámlálhatatlan fajtáiról. Rögtön az elején érdemes leszögezni, hogy a teák – a forrásvíz és a szűrt víz mellett – a folyadékpótlás legegészségesebb formái közé tartoznak. De nézzük kicsit résztelesebben!

A zöld teák állnak a legközelebb a teacserje eredeti állapotához. A levelek gyors szárításával megakadályozzák az autooxidációs folyamatokat, így főzete rendkívül sok antioxidáns polifenolt tartalmaz. Egyik ilyen hatóanyaga, az EGKG egyes vizsgálatok szerint a C-vitaminnál 25-ször, az E-vitaminnál 100-szor erősebb antioxidáns. Ezen kívül sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, valamint több százféle illóolajt, melyeknek gazdag ízválasztékát köszönheti. Értékes összetevőinek hála számtalan betegség és kórállapot megelőzésében és kezelésében nyújthat segítséget (pl. szív-érrendszeri betegségek, egyes rákfajták, emésztési panaszok, stb.).

Kimutatták, hogy zacskós kiszerelésben 2-3-szor annyi hatóanyag marad meg benne, mint a filteres verzióban, ezért ha lehetőségünk van rá, mindig ezt válasszuk! Elkészítése során 70-80 fokos vizet jó használni, és nem érdemes 2-3 percnél tovább áztatni. Így érhetjük el az optimális ízhatást, és jó minőségű tea esetén még 1-2-szer újra felhasználhatjuk a szűrőben maradt leveleket.

A zöld teáról érdemes tudni, hogy remek vízhajtó, így jó kiegészítője lehet magas vérnyomás kezelésének vagy fogyókúrának, a benne lévő fluor pedig segít megőrizni fogaink épségét. Koffein és teofillin tartalma viszonylag lassan szabadul fel, ezért egy reggeli tea jótékony frissítő, élénkítő hatása a délutáni órákig érezhető marad. Oxálsav tartalmánál fogva azonban vesekőre hajlamos emberek számára nem ajánlott a gyakori fogyasztása.

A fekete tea az érlelés során elveszíti antioxidáns kapacitásának jelentős részét, azonban újabb tulajdonságai kerülnek előtérbe: melegít és markánsabban fokozza az anyagcserét. Azonos teofillin tartalom mellett kb. háromszor annyi koffein van benne, mint a zöld teában, ezért az élénkítő hatás hamarabb és erőteljesebben jelentkezik – de hamarabb is kezd csökkenni. Ez a tea is tartalmaz oxálsavat, és képes a vízhajtásra. 100 fokos vízzel javasolt forrázni, és 3-5 perc a megfelelő áztatási idő.

A sárga tea, más néven oolong minden tulajdonságában, és elkészítési módjában is az előző két teaféle között áll, ezért sok ember számára optimális középutat jelent. Készítése során megszakítják a már megindult autooxidációs folyamatokat. A fehér tea Kínából származó különlegesség, amely a teacserje legfiatalabb apró leveleit és rügyeit tartalmazza. Nevét e hajtások finom fehér piheszőreiről kapta, egészen lágy és könnyed ízzel bír.

Az afrikai vörös tea nevét sokféleképp írják: rooibos, rooibosh, roibush vagy redbush. A dél-afrikaiak nemzeti italaként tartják számon, és a világ egyik legegészségesebb italának tartják. Valóban, főzete számtalan ásványi anyagot tartalmaz, és antioxidáns hatása sem marad el a zöld teáétól. Mi több, egyes kutatások szerint a zöld rooibos sejtoxidációt gátló potenciálja 2-3-szorosa a zöld teáénak. Ez utóbbi verziót még csak pár éve kezdték el terjeszteni kis hazánkban, de érdemes utánajárni a beszerzés lehetőségeinek. Van bolt, ahol már 4-5 féle zamatos verzióját lehet megtalálni. Elkészítésének menete megegyezik a fekete teáéval, de ha fontosnak tartjuk a magas antioxidáns tartalmat, 8 percig érdemes várni a szűrő kiemelésével. Előnye, hogy nem tartalmaz oxálsavat, bár nem élénkít, és jelentős vízhajtó hatással sem bír.

Két népszerű teakülönlegességről sem szabad megfeledkezni, ezek a lapacho és a mate. Valójában, a gyümölcs- és gyógyteákhoz hasonlóan egyik sem tea, hanem főzet, illetve forrázat. A lapacho az ipé-fa kérgéből készül, és igen jó immunerősítőként, sőt, rákellenes hatású italként ismert. Elkészítési módja rendhagyó: 5 percig kell forralni a teafüvet, majd 20 percig állni hagyni. Én a vaníliával ízesített verzióját kedvelem a legjobban. A mate az ilex bokor leveléből készül, és szintén híres az egészségmegőrző hatása. Erős élénkítő és vízhajtó italként ismert, ezért este nem javasolt fogyasztani. 100 fokos vízzel leöntve 8 percig érdemes áztatni.

A gyümölcsteák igen kellemes italfélék, hűtő hatásuk miatt mindenekelőtt a nyári melegben érdemes őket választani. Gyakorlatilag minden fajtájuk tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat, emellett értékes színanyagokat (lutein, likopin, zeaxantin, stb.) és antioxidánsokat is. Egyes fajtáik igen hasznosak lehetnek betegségek kiegészítő kezelésére.

A gyógyteák családja igen népes. Vannak köztük gyulladáscsökkentők, nyugtatók, melegítők és hűtők, fertőtlenítők és köptetők egyaránt. Egyeseket csak betegségekben, szakember tanácsára javasolt fogyasztani, másokat az egyéni alkati gyengeségek erősítésére mindennaposan használhatunk. A modern orvoslás sajnos a legtöbbször mellőzi a gyógyteákat, pedig számtalan panaszra jelentenek veszélytelen, olcsó és hatékony gyógyírt. A gyümölcs- és a gyógyteákat általában 100 fokos vízzel javasolt leönteni, és 10-15, néha 20 percig érdemes ázni hagyni. Kivételt képeznek ez alól egyes hőre érzékeny fajták (pl. csipkebogyó, mályva), melyeknél hideg áztatás javasolt 8-12 órán keresztül, hogy megóvjuk az értékes összetevőket.